🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > bácsai egyházi nemesi szék
következő 🡲

bácsai egyházi nemesi szék, Bácsa szék: a győri székeskáptalan →egyházi nemeseinek széke a Szigetközben, Győrtől ÉK-re a Mosoni-Duna közelében. 1231: villa Bacha, 1257: villa Bascha, a győri kápt. birtoka. Lakói vsz. a pannonhalmi apátsági birtokkal, Száva községgel egy időben, 1318: lettek egyh. nemesek. ~ a 16. sz: csak hadipénzt, eleinte évi 12 Frt-ot fizetett. Közvetlen felügyelője az egyh. nemesek főispánja, a mindenkori nagyprépost. - Várady Balázs 14 é. ~et saját javadalmaként kezeltette, 1542: a kápt-nak erővel kellett visszafoglalnia. 1594-98: Győr várának török megszállásakor a pp. és a kápt. elmenekült az egyhm-ből. A vár visszafoglalása után az egyh. nemesek orsz. nemességet szereztek v. megszerzésére törekedtek. Amikor az 1599:42.tc. értelmében a kápt. visszaköltözött Győrbe, a bácsaiak nem ismerték el földesuruknak, s Forgách Simon országbíró támogatásával 1610: beiktatták őket Bácsa egész határába. A kápt. tiltakozott, a per megegyezéssel végződött: a bácsaiak elfogadták a kápt. joghatóságát, s elismerték a nagyprép. bírói jogát; a kápt. viszont megígérte, hogy a bácsai praedialistákat kiváltságaikban meghagyja, ha megadják a köteles engedelmességet és az elmaradt 9 évi hadipénzt megfizetik. 1627:alispánt, bírót, ülnököket választottak, akiket a főispán beiktatott; ez tekinthető a ~ mint törvhatóság működése kezdetének. Saját bíróságuk ítélkezett, maguk választották a →szolgabírót, legfelsőbb fórumuk a kir. és a →hétszemélyes tábla. - A bácsai prediálisok ősei leginkább jobbágy származásúak, de előfordulnak közöttük orsz. nemesek, 1612: győri polgárok is. Gyakori volt a nőági öröklés, ami a telkek elaprózásával járt. A 17. sz: egy prediális telek kb. jobbágytelek nagyságú; a 19. sz-ra voltak alig negyed hold nagyságúak is. Magszakadás esetén a birtokok visszaszálltak a kápt-ra, és a nagyprép. újra is adományozhatta. A nőági öröklés gyakorisága miatt ~ nemeseinek száma házasságok révén gyarapodott, a birtokadományozás ritka. - 1775: a vm-i  összeírásban ~ben Adorján, Csizmadia, Egyed, Fekete, Győrffy, Hegedűs, Horváth, Kardits, Király, Kovács, Kugli, Lőre, Major, Nagy, Politzky, Pusztai, Rác, Siska, Szabó, Takács családok találhatók. 1817.IV.16: a vm-i gyűlés megállapította, hogy a közs-ben az orsz. nemeseken kívül Fekete, Horváth, Kovács, Kugli, Lőre, Rátallér és Siska prediális család él, a többiek nemtelenek, ill. női ágon birtokosok Bácsán. A 7 prediális családot ki is vették az adóra kötelezettek közül. 1822: Karkoványi István főbíró 32 családot írt össze, melyben a családfő egyh. nemes anyától származott. 1828: az 1817. é. végzés alapján nemességből kiszorult családok kérték a főispánt, hogy leányági öröklési jogukat is ismerjék el. Még ez évben az egész községet egyh. nemesinek mondták, így lakói adómentességet élveztek. - A ~ utolsó írott emléke az 1848. II. 28-i tisztújító közgyűlés jegyzőkönyve Bácsán, mely szerint a nemesi szék tanácsába 14 fő került. Az ősiséget végleg fölszámoló 1855. II. 3: kiadott cs. pátens kimondta a szolgáltatmányok megválthatóságát, szabályozta a megváltás módját és mértékét, ezzel a prediális nemesi széket fölszámolta. A ~ iratai a győri székeskápt. magánlevtárában, ill. Győr-Sopron-Moson megye levtárában. - A ~ főispánjai 1780-91: Bogyay Ignác, 1798-1805: Hódosi Pierer József, 1806-22: Hollósy Mihály (nem iktattatta be magát), 1828-35: Berghofer Mihály, 1937: Sailer György nagyprépostok. - Alispánok: ?-1797: Sibrik Antal (Győr vm. alispánja is), 1797-?: Györgyi Pál (korábban ~ főbírája), 1828-32: Karkoványi István, 1833-48 u: Bay Sándor. - Főszolgabírák: ?-1797: Györgyi Pál (alispán lett), 1797-1828: Karkoványi István (a vm. főszolgabírája is), 1828: Argay János, 1828-30: ?, 1835-?: Balogh Kornél. - Szolgabírák: 1822-?: Huszár Gábor, ?-1828: Csepy József, 1828-?: Horváth Imre, 1840-48: Oross János, 1848: Kovács Gábor. - Főjegyző 1828-?: Kálóczy Mikó, aljegyzők: 1828-30: Balogh Kornél, 1830-?: Tulok Dávid. Sz.Cs.-88

Tanulmányok Győr és vidéke tört-éből. Győr, 1978. (Csizmadia Sándor: A bácsai prediális szék a 17-19. sz-ban)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.